Közös szakmai összefogás a magyar vízgazdálkodás jövőjéért
2026. október 8-án elfogadott dokumentum célja, hogy közös szakmai alapot teremtsen a vízgazdálkodás előtt álló kihívások kezeléséhez, valamint elősegítse az érintett szakterületek és a döntéshozók közötti konstruktív párbeszédet. A kezdeményezés különös aktualitását az egyre fokozódó vízgazdálkodási kihívások, az éghajlatváltozás hatásai, valamint a vízkészletek fenntartható hasznosításának és a meglévő infrastruktúra megújításának szükségessége adja.
A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia Vízellátási és Csatornázási Albizottság képviselői a magyar vízgazdálkodás előtt álló kihívásokra tekintettel közösen kialakított szakmai álláspontja az alábbi:
A résztvevő szervezetek fókusza, feladata és kompetenciája eltérő, ugyanakkor valamennyien a magyar vízgazdálkodás iránt elkötelezett szakmai közösségek. Meggyőződésünk, hogy a különböző szakterületek együttműködése és egymást erősítő fellépése nélkülözhetetlen a hazai vízgazdálkodás hosszú távú megújítása, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.
Ennek alapjaként az alábbi közös szakmai minimumelveket fogalmazzuk meg:
1. A vízkészleteket ellenállóvá és a vízigényeket alkalmazkodóvá kell tenni az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
A vízkészletek mennyiségi- és minőségi védelmét, a vizeink megtartását és a társadalom, a gazdaság, valamint az élő környezetünk vízigényeinek biztonságos kielégítését integráltan kell kezelni.
2. Az elavult víziközmű-infrastruktúrát meg kell újítani.
A meglévő rendszerek állapota és értékeinek megőrzése érdekében kiszámítható, hosszú távú rekonstrukciós programokra van szükség. A települési víziközmű-infrastruktúra fejlesztési tervezését a már meglévő vagyonértékelésekre (az azokra alapozott Gördülő Fejlesztési Tervekre (GFT), és azok szükség szerinti kiegészítésére) javasolt alapozni.
3. A különálló rendszereket össze kell kapcsolni, hogy képesek legyenek egymást támogatni.
A területi- ill. települési vízgazdálkodást nem egymástól elszigetelten, hanem egymással együttműködő rendszerként szükséges fejleszteni. A kapcsolatok és együttműködések erősítése növeli a vízgazdálkodás alkalmazkodóképességét és biztonságát. A helyi jelentőségű közcélú létesítmények vízgazdálkodásunk fontos részét képezik. Ezek ismételt rendszerbe állítása és a civil, kisléptékű vízmegtartási intézkedések támogatása tovább erősítik vízbiztonságunkat.
4. A tájban és a településeken eredményesebben kell gyűjteni és tárolni a vizeket.
A vízkészletek tér- és időbeli kiegyenlítése: víz helyben tartása, a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása, a tározókapacitások növelése, a csapadékvíz helyben történő hasznosítása és vízszétosztó rendszerek fejlesztése a jövő vízgazdálkodásának meghatározó eleme.
A települési csapadékvíz-gazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében, illetve a szennyvíztisztítókra gyakorolt nagyfokú terhelés okán megfontolandó a települési csapadékvíz-elvezetés közműszolgáltatássá minősítése, az integrált települési vízgazdálkodás (ITVG) hatékonyságának megfelelően.
5. Amit lehet, érdemes többször is felhasználni.
A szabályozási és gazdasági környezetnek támogatnia kell a takarékos, hatékony és körforgásos szemléletű vízhasználatot, az alternatív vízkészletek széleskörű hasznosítását.
6. A víz érték: a készleteket és használatokat mérni, érteni és megértetni kell.
A vízgazdálkodási döntések megalapozásához pontos mérésre, megbízható adatokra és azok rendszerszintű értékelésére van szükség, azért, hogy kritikus helyzetekben a legmegfelelőbb döntések születhessenek.
Nincs ingyen víz: a víz értékét és szolgáltatási költségét kiszámítható módon, igazságosan kell meghatározni. A vízigények ésszerű alakítását a szolgáltatási és díjrendszereknek is támogatniuk kell. Ennek részeként vizsgálatra érdemes:
-
a progresszív vízszolgáltatási díjrendszer bevezetése;
-
az országosan egységes víziközmű-szolgáltatási díjrendszer kialakítása lakossági fogyasztókra is;
-
a települési csatornaszolgáltatás díjstruktúrájának olyan átalakítása, amely a vízfogyasztás mellett a burkolt felületekről származó csapadékvíz kezelését is figyelembe veszi;
-
a jelenlegi „rendelkezésre állási díj” rekonstrukciós alapdíjjá történő átalakításának lehetősége, azzal, hogy az így keletkező források kizárólag a meglévő rendszerek rekonstrukciójára legyenek fordíthatók;
-
a vízkészlet-használati járulékok fokozottabb differenciálása;
-
a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatás rendszerének fokozatos kivezetése;
7. A vízhasználókat oktatni és ösztönözni kell a víz- és környezettudatos felhasználásra.
A fenntartható vízgazdálkodás nem valósítható meg kizárólag infrastrukturális beruházásokkal. Szükség van a társadalom, a gazdasági szereplők és valamennyi vízhasználó szemléletformálására, a víztudatosság erősítésére, valamint a takarékos és felelős vízhasználatot ösztönző megoldásokra.
8. A szakmai alapokat tovább kell erősíteni a tudományos háttér fejlesztésével és a műszaki előírások és szabványok rendszerének felülvizsgálatával.
Az éghajlatváltozás okozta új kihívások megkövetelik a hazai vízgazdálkodási kutatóbázisok és az egyetemi képzések megerősítését, valamint a tervezési szabványok és műszaki irányelvek rendszeres, a megváltozott hidrológiai helyzethez igazodó felülvizsgálatát.
Közös szakmai fellépés
A fenti alapelvek keretet adnak az egyes szakterületek részletesebb szakmai javaslatainak kidolgozásához.
A szakmai szervezetek készek arra, hogy saját szakterületük – így különösen a területi- és települési vízgazdálkodás, és kapcsolódó mérnöki és tudományos területeik sajátosságait figyelembe véve – további konkrét szakmai intézkedési javaslatokat dolgozzanak ki.
Közös célunk, hogy a magyar vízgazdálkodás fejlesztése szakmailag megalapozott, hosszú távon fenntartható és integrált módon valósuljon meg.
Az aláíró szakmai szervezetek ennek érdekében készek a szakpolitikai döntéshozókkal folyamatos és konstruktív szakmai párbeszédet folytatni, valamint támogatni a magyar vízgazdálkodás jövőjét meghatározó döntések előkészítését.
